Most épp Lisszabonban - hogy ezt mért kell két essel írni? - szóval itt ülök az állatorvos Johnny barátnőm lakásában - aki egy "visszatérő" (bnei anuszim= olyan zsidók, akik az Ibéria félszigeten maradtak és a 16. században megkeresztelkedtek), miközben ő meg valahol esküvőt ünnepel... Szóval enyém a kéró, egyetlen dolgom volt a két macskának enni adni. Az egyikőjüket JAP-nek hívják, és tényleg olyan, mint egy kis elkényeztetett pi...a. Tegnap kitettem a szobámból, gondoltam mégsem alszunk együtt tekintve, hogy allergiás vagyok a macsakaszörre, és hát amúgy is, még alig ismerjük egymást! Ma reggel mindenütt kerestem, de sehol sincs. Ilyenek ezek a macskák. Megsértődnek, és kész, könyöröghetsz, hogy visszafogadjanak a kegyeidbe. Mindenesetre remélem meglesz, különben Johnny engem fog kitenni...
Tegnap eltekeregtem az időt, és végül már nem jutottam el az azulejo múzeumba, úgyhogy egyel több ok, amiért vissza kell jönni, ma ugyanis hétfő van - és persze semmilyen múzeum nincs nyitva.
Meglepő, hogy Portugália ilyen lepattant, és ennyire szembetűnő a szegénység. Főként Barcelona után. Mindeközben alapvetően szimpatikusabb, emberibb is. Eddig Porto volt a nyerő az utamon - sok hasonlóság Pesttel!, de alapvetően lábfeltevős, lazulós, és annyira meleg sem volt mint itt.
A portói kalandok egyik fénypontja az volt, hogy van egy hely, ahol lehet biciklit bérelni - ingyenesen. Nem egészen értem, hogy mire föl - de elég sok punk volt a kávézóban, mikor arra jártam - úgyhogy gondolom egyszerűen csak jófejségből. Már a kávézó is szuper - főleg a Sanitas felirat tetszett a falon lógó bekeretezett WC kagylón - Duchamp után szabadon - zseniális -
Egyébként meg körben tele van vitrinekkel, amikben régi ócskaságok vannak. A bicikli persze nem volt olyan szuperül karban tartva mint a másik, amit Barcelonaban kölcsönöztem, az első fék konkrétan egyáltalán nem fogott, de hát ugye fizetni nem kell érte, szóval kussolok...
Na akkor megindultam a brinyón az óceánhoz, merhát mégiscsak meg kéne nézni - és egyszer csak egy furcsa útra érek. Egy fém felfüggesztés az autóút mellett, ahol gyalogosok és / vagy biciklisták közlekedhetnek. Az egész fémből van, és a fele epró lyukacsokból áll, tehát miközben tekersz tulajdonképpen egy fél méteres kis fémlapon haladsz előre a Douro folyó felett, miközben látod magad alatt a mélyésget. Ez egy elég durva adrenalin flash, főleg mivel mindezt egy hatalmas kanyarban kell végrehajtani. Be kell valljam, a felénél ki is szálltam, és inkább az úton tekertem...végtére is vakációzni jöttem nem egyéni rekordot dönteni... next time - lehet - Portoban egyébként a legjobb a hostel volt, ahol aludtam, a Poets Hostel - függőággyal, kerttel, reggelivel - egyszerűen fántásztikus! Persze Portoba is vissza kell térni, mert végül a borkóstolás elmaradt, volt viszont villamosozás, meg lazacevés, és választási hepaj, meg egy házat is találtam, ahol a ház tetején egy mágen dávid van - ez vajon mi lehet?
